Sólyom Lászlónak ajánlom!
A minap került kezembe az a
dokumentum tervezet, amelyet az 1970-es évek közepén, mint fiatal
titán szakember készítettem Magyarország vízmérlegét a vízháztartás
elemzésével. Feltűnő és borzalmas volt számomra újra visszaidézni
azokat az időket, főleg ha azt veszem figyelembe, hogy az akkor
írtakért mai napig is vállalnám a szakmai felelősséget, és a
prognózisomba sem sok hiba csúszott, így utólag elemzve. Azt
viszont akkor nem kalkuláltam be, hogy az általam elkészített
förmedvény, amiért akkor egészen jó pénzt kaptam, soha nem valósul
meg. Nem mert közben az idők folyamán jogászokból álló szakmai
zsenitábor, magukat környezetvédőnek feltüntetve, azt nem tagadva,
hogy autódidakta alapokon, minden gazdasági és egyéb szempontot
figyelmen kívül hagyva megtorpedózzák az akkori szakma
álláspontját. Előszőr akkor foglalkoztam ezzel, amikor a bánáti
rózsák miatt megmászta államelnökünk megmászta a mecseket. Még
viccesen mondtam is magamban, milyen szerencse, hogy Nagymarosra,
de Fajszra és Adonyba sem kellett ekkora magaslatot megmászni annó
Duna-körösként, és akkor még ő is fiatalabb volt. Hát sajnálom, de
ha nem valósulhatott meg az általam is javasoltak, amit jelzem még
Csikán Attila az Orbán kormány gazdasági minisztere is sürgetett
volna, ha esetleg akkor nem Sólyom László az Alkotmány Bíróság
elnöke nagy szél volt ő akkor is, és nagy most is, akkor közre adom
a főbb megállapításokat. Közre, hogy a gazdasági ellátási és
vízháztartási elképzeléseket akkor hogyan ítélte meg a
frissdiplomás szakma!
Magyarország 515 köbméter/év x fő fajlagos vízigényével (1970. évi
adat), ami kereken 5 milliárd köbméter/év vízigényt jelent, a 120
milliárd köbméter/év vízkészletünk vízkészlet-gazdálkodási
szempontból az európai átlag körül helyezkedik el. A természetes
vízkészletek azonban térben és időben nálunk sem az igényeknek
megfelelően oszlanak meg, és ez már a múltban is szükségessé tette,
a jövőben pedig egyre inkább megköveteli a tervszerű
vízkészlet-gazdálkodást.Ennek okai az alábbiak:
- A vízkészlet többségét jelentő felszíni vízkészletet 83 %-a a Duna rendszerében jelentkezik, és csak 17 %-a a Tisza rendszerében. Ugyanakkor a vízigények egyre nagyobb százaléka terheli a Tisza vízgyűjtőrendszerét.
- A térbeli eloszlás kedvezőtlenségét fokozza, hogy a felszíni vízkészletünknek 90 %-át a Duna, a Dráva és a Tisza szállítja, és csak 10 %-a jut atöbbi vízfolyásra. Emellett vízfolyáshálózatunk ritka is (átlagos sűrűsége: 0,3 km/négyzetkilométer).
- A nyárvégi időszakban a felszíni vízkészlet 96-99 %-a a szomszédos államokból érkezik hozzánk. Így hazánk távlati tervei csak a közös vízgyűjtő területen fekvő országok vízgazdálkodási terveivel összehangoltan valósíthatók meg.
- A vízkészlet időbeli eloszlása egynlőtlen, mert a vízfolyások vízjárása szélsőséges. A legkisebb és legnagyobb vízhozamok aránya a Dunán 1 : 15; a Tiszán 1 : 80-hoz, a kisebb folyóknál pedig 1 : 500-hhoz. A vízkészletek nagy része az árvizek idején kihasználatlanul folyik le, a nyár végén viszont, amikor a legnagyobb a vízigény, a vízfolyások általában kevés vizet szállítanak. A hazai és külföldi eredetű, tisztítatlan szennyvizek rontják a felszíni vizek minőségét és egészségügyi hátrányaikon kívül csökkentik a gazdasági célokra hasznosítható készletet.
- A part menti lakosság igényeire, a víz káros elváltozásainak elkerülése, valamit a hajózásra való tekintettel az érkező vízmennyiségnek egy része nem emelhető ki a vízfolyásokból. Ezzel a mederben maradó vízzel is lényegesen csökken a hasznosítható vízkészlet.
A természetes vízhozamnak tehát csak egy részét lehet felhasználni, a magyar gyakorlatnak megfelelően a legkisebb vízkészlet 75 %-át. A 2380 köbméter/s vízkészletből emiatt csak 1400 köbméter/s hasznosítható.
Még ez a vízkészlet sem tekinthető teljes egészében sajátunkénak, mert a vízfolyás szerint feljebb levő országok vízhasználata is állandóan növekszik, de tekintetbe kell venni a lejjebb fekvő országok jogos vízigényét is. Általában a vízgyűjtőn feljebb lévő államok kedvezőbb helyzetben vannak, mint az alsóbbak. A magyarországi vízmérleg elkészítéséből kiszámítható, hogy vízkészlet-növekedés, tárolás nélkül már 1980-tól kezdve hiánnyal kellene számolni. Ennek megakadályozására a következő fontosabb lehetőségek adódnak:
a.) gazdaságosan kiépíthető tárolók létesítése sík vidéken, dombvidéken és hegyvidéken;
b.) a vízben gazdagabb területekről csővezetéken vagy nyílt felszíni csatornákban a víz átvezetése a vízigényesebb területekre;
c.) a nagyobb folyókban, különösen a hajózás céljára viszonylag nagy vízmennyiséget kell visszatartani. A folyókon egymás után következő dizzasztóművek hatására vízlépcsők keletkeznek. A Dunán például az 1514 köbméter/s vízhozamból 110 köbméter/s vizet kell a mederben tartani a hajózás céljára. Ez akkor hasznosítható, ha a távlati tervek alapján Fajsz, Adony, Nagymaros alatt vízlépcsők épülnek.
A Tiszán is folyócsatornázás végrehajtását kell tervezni. A vízlépcső első tagja Tiszalöknél megépült.
Különösen jelentős a Kiskörénél megépített második tiszai vízlépcső, mert a mögötte lévő hullámtéri tárolóban 300 millió köbméter vizet tarthatnak vissza a csapadékban szegényebb időszakra;
d.) jelentős mértékben csökkenthető a vízhiány a vízpazarlás megszüntetésével, mind az üzemek, mind a háztartások esetében. Az üzemekben víztakarékosabb technológiát kell kidolgozni;
e.) gondoskodni kell a szannyvíz fokozatosabb tisztításáról. Kis víz idején az ipari üzemek és lakótelepek szannyvizét tárolókba kell visszatartani, és csak meghatározott időben, általában a nagy víz idején kellő hígítással, szakaszosan szabad a folyóba vezetni;
f.) a vízigényes létesítményeket csak vízmennyiség és minőség szempontjából jól adottságú területekre szabad telepíteni.
Magyarország természetes
vízkészlete (1975)
Természetes
vízkészlet Duna (Mohács) Dráva
(Barcs) Tisza (Szeged) Összesen
Felszíni (Q aug.* 80%
köbméter/s 1 772 354 260 2 386
(Q aug. 100 %** köb-
méter/s 944 218 92 1 254
felszín alatti (évi átl.)
köbméter/s 110 16 57 183
Q aug. 80%+
felsz. alatti köbm/s 1 882 370 317 2 569
Sokévi átlag
millió köbm./év 79 070 19 704 27 396 126 170
Felszíni (Q aug.* 80%
köbméter/s 1 772 354 260 2 386
(Q aug. 100 %** köb-
méter/s 944 218 92 1 254
felszín alatti (évi átl.)
köbméter/s 110 16 57 183
Q aug. 80%+
felsz. alatti köbm/s 1 882 370 317 2 569
Sokévi átlag
millió köbm./év 79 070 19 704 27 396 126 170
- 2008-02-22 20:28:17
- Sári András
- (hozzászólások: 55) Hozzászólás RSS
Bizony ennek a programnak a megvalósulásával ma is biztonságosabb lenne és főleg kiszámízhatóbb a vízellátás, az áramtermelésről (energia), és a hajózás gazdasági jelentőségéről már ne is beszéljek. Ezel szemben nincs dunai vízlépcsőnk, nincs gazdaságos hajózás, nincs áramtermelés, de van Sólyom László Köztársasági elnökünk, aki nagyon szereti a bánáti rózsákat, és a természetet, környezetet! Védi is azt, vagy mást?