Racionalitás

Vélemény nyilvánítás, természettudományi kérdések, alternatív energiaforrások anomáliái, labdarúgás szakmai és társadalmi kérdései, gazdaság-közgazdaság

Balázs Géza - Marácz László: Nyelvgeológia (Recenzió)

  A szerzők Magyarország és Hollandia nyelvgeopolitikai kérdéseit és az azokra adható válaszokat vizsgálták tanulmányukban. A két ország fekvésének, nemzeti tudatból választott kisnemzetiségének, nemzetiségi helyzetének, valamint a térségében betöltött feladatát elemezte. Munkájukban a magyar nyelvpolitikai-nyelvgeopolitikai kérdések tárgyalásánál, hollandiai tükörben igyekeztek láttatni téziseiket, hogy mindez beleilleszthető legyen egy tágabb európai keretbe.
  Az állam és nyelv problémájának vizsgálatát, a nyelvek számát (3000) az országok számához (160) viszonyítottan, az antropológiai és az országok és nyelvek viszonyainak bemutatásával kezdik. A nemzetállam uralkodó nyelvét és a nem anyaországban élő nemzetiségeket érő etnicizmus és a lingvicizmus lehetőségeit vizsgálják.
Az etnicizmus és lingvicizmus céljaként a nyelvi homogenizálást, az asszimilálást jelölik meg, történelmi események kapcsán is. A homogenizálás, "nemzetcsökkentő" politika 8 eszközét sorolják fel és határozzák meg a lehetséges számtalan eszköz közül. A homogenizálás és diszkrimináció nyelvpolitikai eszközeire és módszereire 5 lehetséges eszközt mutatnak be. Az egyén és a nemzeti közösségek válaszlehetőségeit a nyelvi elnyomással szemben az alábbi lehetőségeket sorolják fel:
       1. Anyanyelvi önkorlátozás
       2. Kultúrális küzdelem
       3. Ellenállás.
 Az alapfogalmak definiálását a geopolitika, nyelvpolitika, nyelvtörvény, nyelvháború és a nyelv presztizse tárgyában fogalmazzák meg, a nyelvi geopolitikai földrajzi meghatározásával együtt.
A nyelvi kapcsolatok, a nyelvi érintkezés típusainak vizsgálatánál, a típus a genetikai vagy nyelvrokonsági kapcsolat és az areális kapcsolatokat, jellemzik és mutatják be.
  A nyelvi érintkezés vizsgálatánál, megállapítják, hogy az érintkezés az antropológiai terminológiában szereplő akkulturáció (vagyis kultúraváltás) egyik formája.
  A hangtani hatások, az idegen elemek bekerülésével, a két nyelv természetes grammatikai hatásainak, nyelvtörténeti és szociolingvisztikai szempontjainak vizsgálata során a folyamat ismertetésével, széles példák interpretálásával közelítik meg a felmerült kérdésköröket, Hadrovics és Katona munkáinak felhasználásával.
  A kreolizáció, pidginizáció mint jelenséget definiálva, megállapítják, hogy elsősorban amerikai kutatások foglalkoztak vele, de hasonló jelenségekkel és tendenciákkal a magyar nyelv esetében is szembesülhetünk. A krelációval kapcsolatosan megállapítható, hogy önáló idiómák jönnek létre, különösen a moldvai csángók nyelvében figyelhető meg e jelenség, már-már vegyesnyelvűség fedezhető fel. A pidginizáció mely a nyelv grammatikai és szemantikai leegyszerűsítése a törökországi, olaszországi bazárok nyelvi világa, de ide sorolható a Magyarországon működő bolhapiacok, zsibvásárok, a népi kerekedelem központjai, amelyek motivált nevekkel illet a köznyelv (KGST-piac, jugoszláv-piac, lengyel-piac, kínai-piac stb.).
 A két- vagy többnyelvűség kialakulásának vizsgálata során, megállapították, hogy egy adott nyelvterületen az érvényesülés, a kereskedelem stb. miatt alakul ki. A kialakulás mechanizmusának jellemzése során, elsőrangúnak tekintik az önkéntességet, amelyet antropológiai jellemzőnek ítélnek meg, a megértés és a megértetés terén. Nyelvpszichológiai, szociálpszichológiai kutatásokat sürgetnek, amelynek feladata az lenne, hogy tisztázza azt, hogy mennyiben gazdagítja a személyiséget és teszi kreatívabbá, talán előítéletmentessebbé a kétnyelvűség a személyiséget. Nyelvgeológiai szempontból jelentősnek és kiaknázható jelenségnek tekintik e helyzetet.
 A kétnyelvű kutatók, azonban felfigyeltek arra a jelenségre is, mely a határon túli magyarok "elfejlődése" mutat. Megfigyelésük alapján a Kárpát-medence szórványhelyzetek példái arra intenek, hogy létezik kisebbségi egynyelvűség, amely pár év alatt lefutó heveny kétnyelvűsödéshez vezet, amelynek kérészéletű kétnyelvű anyanyelvi változata ma még szinte elméletileg sem stabilizálható hirtelenséggel fordul másodnyelvi egynyelvűséggé (Sussan Gal nyomán Győri-Nagy 1994:46). Végső megállapításként, tételszerűen leszögezik, hogy :"a két- és többnyelvűség egy adott nemzetiségre egyaránt hat(hat) gazdagító és szegényítő módon".
 A nyelvi érintkezésnek kritikus állapotát a státusváltás definiciója alapján, a két érintkező nyelv küzdelmének eredményeként az egyik háttérbe szorul, végleges következménye a nyelvcsere. Történelmi példákkal világítják meg a fentieket, a besenyők, a kun, a jásznyelv eltűnésével. A nyelvvesztést a felsorolt esetekben nem erőszak okozta, hanem talán éppen az, hogy kultúrájukban nem álltak távol a magyaroktól. Az ozmózissal történő vagy diffúzióval történő nyelvi érintkezések lehetnek távolító tényezők is. Az elsőt inkább spontánnak, a másodikat inkább politikai folyamatnak tartják. A megfogalmazott tételük alapján: "az azonos vagy hasonló kultúrájú népek nyelvileg általában könnyebben azonosulnak, s nyelvcserére is könnyebben hajlandóak.".
 Vizsgálták Décsy Gyula által megfogalmazott kategóriákat, azaz az introvertált, extravertált és keveréknyelveket, a jövevény- és idegen elem mennyisége alapján. Az okok és a nyelvhatárok vizsgálatának elemzése után, az alábbi tételt fogalmazták meg:"Minél nagyobb két szomszédos nyelv között a tipológiai, genetikai kontraszthányados, annál egységesebb, homogénebb egy nyelv. A teljes eltérő nyelvek egymásmelletiségükben elősegíthetik az eltérő arculat megőrzését.".
 A nyelv és kultúra vizsgálatát a herderi, pánszlávizmus és a pánromanizmus eszmevilágának elemzésével végezték el. Tételként megfogalmazták azt, hogy: "Nem léteznek magasabb- és alacsonyabbrendű nyelvek. A teljesen eltérő nyelvek egymásmellettiségükben elősegíthetik az eltérő arculat megőrzését.".
 További tételeket fogalmaztak meg a nyelv és a kultúra, a nyelv és identitás, a földrajzi hely (terület) és a nyelv témakörében is. Végezetül megállapítják, hogy: "A terület és nyelv a történelem során sokszor válik nyelvpolitikai, nyelvi geopolitikai kérdéssé, sőt tragédiává, feloldhatatlan konfliktusok okozójává."
 A magyar nyelv státusának vizsgálata során, a nyelvvel kapcsolatos sztereotípiákat, a magyar nyelv területeit, geopolitikai helyzetét, az európai kommunikációs rendszerben elfoglalt helyét és a magyar nyelvökológiai rendszer egyediségét tárták fel. A vizsgálatok eredményképpen megalkották az alábbi magyar nyelvi geopolitikai tételt: "A magyar nyelv térben és időben igen erősen állandó, vagyis erősen ragaszkodik egyfajta normához, s még az elzárt helyeken, széleken az örökös kétnyelvű állapotban és határokon is tartósan ellenáll a különfejlődésnek, a divergenciának. Ennek egyik fontos oka lehet a magyar nyelvhatár 100%-os kontrasztos volta."
 Végső megállapításként leszögezik, hogy "A magyar nyelv térben és időben erősen hasonló és hasonlít, vagyis nincsen éles kommunikációs szakadék az évszázadokkal ezelőtti és a mai magyar nyelv között. A magyar nyelvet egységes kommunikációs közösség (Sprechbund) beszéli, magyar nyelven mindenkit megértenek. Presztizst jelent a nyelvnek, hogy általános nyelvészeti munkák hivatkoznak rá, vagyis az adott nyelv mennyire kutatott, ismert. A magyar nyelv a leggyakrabban vizsgált és idézett nyelvek közé tartozik a tudományos életben.". Ennek okaként a szerzők a külföldön élő magyar származású nyelvészek jelentős számát, nyelvünk kutatásának dokumentálásának (szótárak, grammatikák, nyelvatlaszok stb.) példás voltát, illetve a magyar nyelv különlegességét, kuriózitását, a magyar kultúra összekötő, központi szerepét jelölik meg.
 Vizsgálják a magyar nyelv geopolitikai lehetőségeit is, jelentőségével, történelemben betöltött szerepével együtt. A magyar kultúra kiemelkedő világhíres személyiségeinek tevékenységeinek vizsgálata bizonyítja, hogy útmutató szerep betöltésére alkalmas Európában és a világban.
 A magyar nyelv geopolitika 12 pontját fogalmazták meg, melyben a Kárpát-medencei nyelv- és ökológiai (kommunikációs) rendszer helyreállítását, a magyar nyelvunió vagy stratégiai-taktikai nyelvi bizottság létrehozását, a tudatos hungarológiai munka szükségességét, a tömegkommunikáció fontos szerepét, Magyar kommunikációs stratégia kidolgozását, a praktikus idennyelv-tudás elsajátítására való ösztönzést, a magyar nyelv idegen nyelveken történő tudományos és népszerű ismertetését, az Európai Uniónak a nyelvekhez való viszonyának megismerését, a magyar szemiotikai jellemzőinek felhasználása a nyelv presztízsének emelésében, a nyelv megjelenését a magyar márkanevek területén, valamint a nyelvpolitikai, nyelvgeopolitikai kérdések tudományos kutatásának jelentőségét emelték ki.
 E jelentős tanulmány is rámutat arra, hogy a nyelvkutatás és a nyelv területén rengeteg lényeges feladat van. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk csak növelte a feladatokat azzal, hogy nemzeti identitásunk, kultúrális hagyományaink megőrzésének biztosítása, nemzeti értékeink bemutatása elemi érdeke minden állampolgárnak, magyarul beszélőnek, tudománnyal foglalkozónak, értelmiségnek és nem értelmiségnek egyaránt. A tanulmány a témában meglévő feladatokra és a szintén meglévő fehérfoltokra kitűnő iráymutatást ad! 
 

Címkék: ,

2 hozzászólás eddig

  • Értékelés:
- sarandró
sarandró
2007-11-12 14:24:38

A fenti tanulmány is bizonyítja, vagy bizonyíthatja, hogy mennyi feladat és mennyi kutatási terület nyílik, illetve nyílhatna nyelvünk ápolása jobb és alapos megismerése vonatkozásában. Bizony a nyelvújító mozgalom nem ért és nem érhet véget soha, mert nyelvünk megőrzése minden magyarul beszélőnek kötelessége. A megőrzés pedig mint látható nem egyszerű feladat és tett!

- sarandró
sarandró
2007-11-13 17:53:01

Szégyen, hogy a magyar nyelv problémáját ennyire nem érdekli senkit, miközben magyarkodunk, és a magyarsági mivoltunknak megfelelően akarunk rendet is teremteni. Borzalmas, és hihetetlen, magyarságot sugalló, abszolút semmitmondó kiáltványok szerkesztőjének is blama!

Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá ehhez a bloghoz. Belépnél? | Regisztrálnál?


http://rss.racionalitas.blogter.hu/

Rólam

Aktív labdarúgó, majd szintén aktív edzőként kerültem kapcsolatba alabdarúgással. Középiskolai tanulmányaim után meteorológus szerettem volana lenni, de egy a katonaság kapcsán elkövetett malőr miatt ez meghiusúlt. Hogy a természettudománytól ne kerüljek távol, a magaslatok után a mélység iránti érdeklődésem erősödött, így a mélyfúrás és ennek kapcsán a geológia, majd a hidrogeológia területén tevékenykedtem. Kutatócsoportot vezetve rengeteg tapasztalatot és tudás szagot felhalmozva tengetem életem, alkotásaim talán maradandók, de biztosan emlékezetesek lesznek.

Archívum

Blogroll

  • Nincsenek kedvenc blogok

Kedvenc szerzők

Blogom címkéi

0Szavazz
Szavazz és a bejegyzés címlapra kerülhet
Kapcsolódó
Sári AndrásSári Andrá
Követem
Belépés | Regisztráció